1. A cikk

A hvg.hu "Egészség" rovatában megjelent egy cikk "Sérült gyerek a családban: a kapcsolatok 80 százaléka széthullik" címmel.* Szerzője, Orcifalvi Anna Nóra a címben említett adat forrásaként a "Sorsfordító gyerekek" című könyvet jelöli meg. Ez a könyv azonban nem tudományos mű, nem kutatásokról és adatokról szól, hanem emberi sorsokról. Nincsenek benne lábjegyzetek, nincs irodalomjegyzék, nem hivatkozik forrásmunkákra. Nem az a műfaj. Honnan akkor ez a szép, nagy, kerek szám? Nos, egy édesanya meséli, hogy a neurológusuktól hallotta, mégpedig abban a kontextusban, hogy vigyázzanak egymásra a férjével. Ezt megismétlem, mert nekem is nehezen hihető: Egy riportkönyvben egy névtelen anyuka emlékszik vissza egy meg nem nevezett neurológus szavaira és a hvg.hu-n ez címben idézett számadat lesz.

2. A tények

Kezdem a poén lelövésével, aztán jöhetnek az árnyalatok.

Risdal és Singer 2004-es, a megelőző 30 év kutatásait összegző metaanalízise szerint ezek alatt az évtizedek alatt nem változott jelentősen az a hatás, amit a gyerek fogyatékossága a szülei házasságának tartósságára gyakorol: átlagosan kb. 6 (pontosan 5.97) százalékkal nagyobb a válások aránya a fogyatékos gyereket nevelő szülők között, mint a tipikus fejlődésű gyerekek szülei esetében. (Az érintőn korábban tárgyalt Dyer-kutatásban 7% eltérést találtak - és az sem mindegy, hogy ez nagyobb arány is csak 27%-ot jelentett, közel sem 80-at.)

Az árnyalatokat az adja, hogy a különböző fogyatékosságok esetében különböző válási arányokat figyeltek meg.

Joesch és Smith pl. fogyatékos és krónikus beteg gyerekekek családjait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy míg a szívfejlődési rendellenesség, az újszülöttkori agykárosodás (CP), a vakság vagy az alacsony születési súly valóban növeli a családok széthullásának esélyét, ugyanakkor a migrén, a tanulási nehézségek, a légúti tüneteket okozó allergiák, a hiányzó vagy rendellenesen fejlődő ujjak vagy végtagok, illetve az asztma csökkenti a válás valószínűségét.

Richard Urbano és Robert Hodapp Tenessee-ben vizsgálta a kórházi elbocsátások és a válások adatait 1990-2002 között. A Down-szindrómás gyereket nevelő házaspárok (647 család) válási aránya 7,6 % volt, a nem fogyatékos gyerekeket nevelőké (361 154 család) 10,8, az egyéb fejlődési rendellenességben szenvedő vagy születési sérült gyerekek szülei körében (10 283 család) pedig 11,25%. (Annak a jelenségnek, hogy a DS gyereket nevelő családok általában "jobban jönnek ki" az ilyen és hasonló felmérésekből, külön neve is van, ez a "Down syndrome advantage", a "Down-szindróma előny".)

Talán a legrosszabb híre az autistáknak van, velük kapcsolatban valóban felbukkannak a 80% körüli számok - de csak mint alaptalan rémhírek. A Hartley és munkatársai által vizsgált 391 fős mintában az autista gyereket nevelő szülők esélye a válásra 23,5% volt, míg más szülők esetében 13,8% vagyis kb. 10 százalékpontos különbséget mértek. A Kennedy Krieger intézet 77,911 három és tizenhét év közötti gyerek családjának vizsgálatával ugyanakkor azt állapította meg, hogy az autista gyerekek 64%-a él két (biológiai vagy örökbe fogadó) szülővel, a nem autisták körében ez az érték csak egyetlen százalékponttal magasabb. Az utóbbi értékek azért nem fordíthatóak át egyszerűen válási arányokba, mert itt az új partnert találó elvált szülők gyerekei a válás ellenére is a kétszülős kategóriába esnek. Ami pedig szintén meglepő cáfolata a köztudatban élő sötét képnek: a sérült gyereket nevelő elvált szülők ugyanolyan eséllyel találnak új partnerre, mint az ép gyereket nevelők.

Szintén 10 százalékpont körüli eltérést talált Wymb és Pelham a figyelemzavaros (ADHD) gyerekek szüleinek és más szülőknek a válási esélyei között (22,7% szemben a 12,6 %-kal), azzal a kitétellel, hogy a gyerek 8 éves koráig együtt maradók későbbi válási aránya már nem tér el az átlagos szülőkétől. (A különböző életkorokra jellemző válási arányok más kutatásokban is megjelentek, pl. Down-szindrómánál az első két év bizonyult "kritikusnak", Mauldon eredményei szerint pedig általában a fogyatékos gyerek 6-9 éves kora között válnak el a szülők a legnagyobb arányban)

3. A baj

A hvg.hu cikkének címében szereplő állítás tehát mindenképpen súlyos tévedés (még akkor is, ha Magyarországon esetleg sokkal-sokkal rosszabb lenne a helyzet, mint azokban az országokban, ahol a fenti adatokat mérték, hiszen nem szűkíti le az állítását hazánkra). Na de mit árthat ez azon kívül, hogy a hvg.hu renoméja romlik (ha a tévedés egyáltalán nyilvánosságot kap)?

Először is, ha kiderül egy magzatról, hogy várhatóan valamilyen sérüléssel születik, vajon mennyi eséllyel maradhat életben, ha ezzel a szülők házasságának (és a többi gyerek esélyének, hogy teljes családban nőjön fel) csak 20% marad a valószínűsége?

Aztán, ha születésekor derül ki egy babáról, hogy sérült, vigye-e haza a kórházból a szülő, ha ezzel majdnem biztosan oda a házassága és a többi gyerekének az esélye az ép családra? (És haza merik-e vinni örökbefogadó családok, ha ezzel magukra veszik a széthulló család átkát is?)

Harmadszor, ha életben maradt és hazavitték, mennyi az esélye a szüleinek, hogy a nehézségek ellenére is együtt maradnak, ha úgy tudják, hogy ilyenkor majdnem mindenki feladja, ez a normális - és mennyi akkor, ha úgy tudják, hogy hiszen ezen mások is túllendülnek, megoldhatják ők is? (Lásd még: önbeteljesítő jóslat.)

Ezekhez képest apróság, de személy szerint engem az is elkeserít, hogy úgy érzem, én egy év alatt nem tudom annyi emberhez eljuttatni a "sérült gyerek = halálnál is rosszabb sorscsapás" mítoszának ellentmondó, valós információkat, mint ahányan most a hvg.hu-n (és az innen merítő portálokon - jelenleg a címre 2180* találat van) megerősítették azokat az előítéleteiket, amelyekkel megkeserítik az érintett gyerekek és családok, de megkockáztatom, hogy még a saját maguk életét is. Főleg, hogy az "ők" és a "mi" közötti határnak bármelyik pillanatban a másik oldalán találhatjuk magunkat.

*Update: Később vettem észre, hogy a google-nak nem tetszett a címben a "gyerek", inkább a "gyermek"-re keresett. Valójában 6330 találat van a pontos címre.

* Update2: Öt nap múltán a hvg.hu megváltoztatta a cikk eredeti címét. Én is a posztét. Az eredeti hvg címre most 13200 találat van, az eredeti érintősre 196.

kép innen