Erre egy szülőnek nem is mindig olyan könnyű válaszolni. Lehet, hogy csak gyerekkori hurkák vannak rajta és majd kinövi. Ha így van, akkor a ritka kivételek közé tartozik, mert a kövér gyerekekből általában kövér felnőttek is lesznek és a legtöbb elhízott felnőtt már 11 éves kora előtt kövér volt. A gyerekeknél azonban nem lehet egyszerűen a magasság és a testtömeg arányából BMI-t számolni, ami a felnőtteknél a leggyakrabban használt, bár önmagában nem tökéletes jelzőszám.

Ezzel a kalkulátorral 2-19 éves gyerekeink adatait vethetjük össze kortársaikéval és így megkapjuk, hogy kórosan soványak (5-ös percentilis alatt) normál testsúlyúak (5 és 85-ös percentilis között) túlsúlyosak (85-95-ös percentilis között) vagy elhízottak-e (95 fölött).

Mit tehetünk, ha gyermekünk túllépi az egészséges súlyhatárt?

Ez nyilván nem csak esztétikai probléma, nem csak a csúfolódásnak teszi ki a gyereket, hanem a cukorbetegség, szívbetegség, bizonyos ráktípusok és számos más betegség magasabb kockázatának is. De mégis, mit csináljunk, fogjuk fogyókúrára? Ez legalább olyan rossz ötlet, mintha csak legyintenénk, hogy "Majd kinövi!", ugyanis a gyerekek körében nem csak az elhízottak és túlsúlyosok, hanem az evészavarosok aránya is gyorsan emelkedik. A gyerekek, akik megkapják a kövérség bélyegét, a fogyókúrák irreális ígéreteire és a soványságkultusz ideáljaira vágyva szükségszerűen csalódnak és kockázatosabb módszerekhez fordulnak: hánytatják magukat, koplalnak, hashajtót és vízhajtót szednek. És az aggódó szülők, akik tenni akarnak valamit a gyermekükért, még azzal is árthatnak, ha túlságosan figyelnek a gyerek súlyára.

Edward Abramson, pszichológia professzor, akinek a fiatalkori evészavar a szakterülete, a következőket ajánlja:

• Ne a fogyást jelöljük meg célként! A diéták, a kilók és a testsúly emlegetése helyett támogassuk az egészséges étkezést és az örömteli mozgást.
• Ne mutassunk rossz példát a testünkkel való viszonyunkban! Még ha nem is vagyunk elégedettek a súlyunkkal, ne ezt közvetítsük. Hangsúlyozzuk a megjelenésünk pozitív oldalát - még akkor is, ha ez csak egy új frizura vagy egy ruhadarab.
• Segítsünk a gyerekünknek egészséges ételeket választani (az egészséges táplálkozás az anyatejjel kezdődik, sok zöldséggel és gyümölccsel, kevés cukorral és zsírral folytatódik) és biztassuk aktívabb életre. A legjobb, ha azt látja, hogy örömmel végzünk valamilyen testmozgást (legyen ez akár csak egy séta a lakótelep körül).

Alapvetően tehát arra van szükségük, hogy megtanulják szeretni a testüket, egészséges ételeket válasszanak és megszokják, hogy többet mozognak. Ez azzal jár, hogy nekünk, a szüleiknek is meg kell tanulnunk pozitívan látni magunkat, egészségesebb ételeket kell választanunk és nekünk is többet kell mozognunk. Nem fog ártani.