Egy szobrász.
Egy fotóművész.
Egy zenész.
Egy nő, aki különleges technikával készített szokatlan tárgyakat.
Egy természetfotós, akinek alkotásai kiállításokon, képeslapokon, asztali naptáron szerepelnek.
Egy fickó, aki gitározik és dalokat ír.
Semmi különös.
Judith Scott ikertestvérével szinte szimbiózisban élt 7 éves koráig, amikor a szülei - orvosi tanácsra - egyik napról a másikra elszakították tőle és intézetbe adták, ahol semmiféle képzést nem kapott. Siket volt, de ezt 30 éves koráig senki nem vette észre, mert Down szindrómája miatt súlyosan retardáltnak hitték. Még a társadalomból kiszorultak között is púp volt mindenki hátán. 35 éven át szenvedett ebben a lelki pokolban, míg nővére magához nem vette, és élete végéig, még további 20 évig gyámjaként vele élt. Ő vitte el egy művészeti centrumba, ahol egy foglalkozáson fonalat adtak a kezébe. A fonallal azonnal elkezdett tárgyakat beburkolni: Sajátos technikával hozott létre különös, művészi értékű alkotásokat, amelyek ma a világ múzeumaiban és gyűjtőknél találhatóak meg.
Nővére így ír róla (angol)
Wikipedia (angol)
Pölös Zoltán Szegeden él. Természetfotós nagyapja tanította meg a fényképezés szeretetére és ismeretére. Betegségei miatt a házukat, kertjüket gyakorlatilag nem hagyja el, mégis többet lát a világból mint sokunk, akik mozgásunkban nem vagyunk gátolva. Azt veszi észre a világból, ami mellett mások elmennek; lehajol az élet apró csodáihoz és megmutatja őket nekünk is - sok más Down szindrómás társunkhoz hasonlóan.
Tony Mendelez Nicaraguában született, de születése után családjával az USÁ-ba költöztek, hogy neki jobb lehetőségei legyenek. Apjától, aki maga is gitározott, kapott egy különleges gitárt. Nem igazán hitte, hogy valaha zenélni fog vele, de végül mégis megtanult rajta játszani. Testvérével közös családi vállalkozásukban dolgozik, autót vezet, megnősült, feleségével két gyereket nevelnek.
Mindezt karok és kezek nélkül.
Utolsó kommentek